A keleti barbárok uralma alá tartozó hatalmas területen mindössze másfél millióan élnek, többnyire nagycsaládi közösségekben. A folyóvölgyekben meghatározó a mezőgazdaság, elsősorban a gabonanövények, hüvelyesek termesztése; a hegységekben néhol igénytelenebb állatokat – juhot, kecskét – tartanak, a tengerparton a halászat jelentős, de a többi veld’ramban még mindig a vadászat az uralkodó élelemszerzési mód. A városállamok közelében szakosodott kézművesfalvakra, a hegyekben bányásztelepülésekre bukkanhatunk. A fejlett fémmegmunkálást a ramagarok a sinemosiaktól, míg a bányaművelést többnyire nyugatról bevándorolt aszisz mesterektől tanulták el. A nagyobb falvakban mindig él legalább egy kovács, aki ért az egyszerűbb szerszámok elkészítéséhez. A sörfőzés mesterségét még az óhazából hozták magukkal – a városállamok némelyikében igen népszerű a keleti barbárok sötét, erős, de zamatos itala.